Válóczy Szilvia: A könnyező nyárfák alatt
magyar_zaszlo
HANGOS VERSEK
saját előadásban
Válóczy Szilvia: A könnyező nyárfák alatt
 
Dühösen vetettem bele magam a reggelbe. Kár volt magamba fordulnom, hisz a szemembe kúszó napsugarak boldog világot tártak elém. Azonban illúziónak éreztem a harmóniát, tele volt a fejem mindenféle kérdéssel. Dacoltam a világ ellen, de falakba ütköztem. Meg kellett nyugodnom. Összeszedtem magam és kisétáltam az én oly annyira szeretett tavamhoz. Kezembe vettem a könyvem, de pár sort is alig bírtam elolvasni. Gondolataim már messze szálltak. Vívódtam magamban, vajon meddig bírom tétlenül. A távolba néztem és láttam, milyen egyszerű minden. Csak hagynom kell, hogy sodorjon az ár, és talán arra sodor, amerre megtalálhatom mindazt, amire vágyok.

S mikor ott ültem a könnyező nyárfák alatt, meghallottam a jövőm hangját. Szinte zenélt. Bőrömön éreztem reszkető valóságát. S csak hallgattam, ahogy susog a szél, s én engedtem, hogy fürtjeim közé vetődjön erős diadala.
 
 
 
 
 
 
 
<Vissza>
 
Az oldalon található írások és képanyagok Szerzői jogvédelem alatt állnak! Azok másolása, sokszorosítása  a szerző engedélyéhez kötött!
 
 
 © Veresegyház 2007-2014. ~ Minden jog fenntartva! Az oldalt a szerző készíti! ~ e-mail: valoczyszilvia @ t-online pont hu  ~  2014. február 28.
 

Veresegyház költő veresegyházi költő Válóczy Szilvia Veresegyház költő Veresegyház Válóczy Szilvia költő Veresegyház veresi költő Válóczy Szilvia