|
 |
Válóczy Szilvia: Drága Jézusom!(Ima)
Szívemben a szorítás oly nagy. Míg akad perc, mi szenvedni bír, azt biztosan megkapom. Tudom, hogy amit vár a lét, azt meg kell tennem, s tudom azt is, szabad akaratom szent. Mégis csak a bú maradt osztályrészemül. Feledni oly nehéz a tegnapot, s addig előre mégsem nézhetek. Parányi erőm sem segít most, kutam legmélyén rejtezik. Kérlek, szent szíved teljességéből add, hogy lelkem rabjai szerte szóródjanak, ha eljön az első szél. Add, hogy gyermeteg lelkem felnőjön az igazság előtt. Add, hogy a türelem rózsája kinyíljon szemem előtt, amikor felkel a nap. Add, hogy az alázat utakat törjön előttem vad ösvényeken is. Add, hogy szívem tiszta fénye elérje mások szívében a hit, a remény és a szeretet zugait. Add, hogy az ősz, mely tél előtt lelkem ringatta mosolyt csaljon szemem sarkába, ölelve karolja át két kezemben a jóságot, s homlokom csókolja lágy alkonyával. Add, hogy az elhagyott kitartásban fény gyúljon, s megdermedt küzdelmeket olvasszon fel. Add Drága Jézusom, hogy feltétel nélkül őrizhessem a Napot, mely andalít, ha itt a perc, s vele álmodom a gondokat. S add, hogy életem első, s utolsó keresztjét büszkén vihessem nemzeteken át, valósága előtt. Drága Jézusom! Legyen akaratod szerint… Ámen Veresegyház, 2007. <Vissza> |
|