Válóczy Szilvia: Éjjeli gondolatok

saját előadásban

Éjjeli gondolatok

Ne ródd fel Magadnak,

miért dobog lassabban a szíved,

s enyém miért gyorsabban.

Isten így teremtett,

ily természetességgel.

Van, amit elhisz magáról az ember,

s meg is cselekszi,

lépve, ott hagyva józan ítészeit,

s van, hogy csalárdul sarkat ér a föld,

nem moccan a lélegzetbe vájt létezés.

Forró most a bőröm, de nem számít…

Kóválygó csend csonkok ülnek

az árnyékos sarkokon,

s haldokolni kínlódnék

Beléd vetett hitem elvesztéséért,

mert most nem tudok jobban bízni,

s a szép jövendő is, messzi, parlagon.

< Meghallgatom! >

Az oldalon található írások és képanyagok Szerzői jogvédelem alatt állnak! Azok másolása, sokszorosítása a szerző engedélyéhez kötött!


© Veresegyház 2007-2014. ~ Minden jog fenntartva! Az oldalt a szerző készíti! ~ e-mail: valoczyszilvia @ t-online pont hu ~ 2014. február 28.

	Veresegyház költő veresegyházi költő Válóczy Szilvia Veresegyház költő Veresegyház Válóczy Szilvia költő Veresegyház veresi költő Válóczy Szilvia