Válóczy Szilvia: Ha mégis
magyar_zaszlo
HANGOS VERSEK
saját előadásban
Ha mégis
 
Féktelen lelkembe látsz,
Vidám, s alélt látomásként
Törlöd le két szememből könnyem,
Tudom, szíved miért szerettem,
S szeretem… Hagyd szeretni…
Oly szabadul, s igazul,
Ahogy csak az őszinte létezés
Képes egekbe emelni.
Tudod, a feletted reppent madarak
Mind visszatérnek,
S néha vízre szállnak,
Szemünk előtt gázolnak
Kék tavunkba…
S Te állhatsz némán saját utadba,
Ha mégis ölem közt élsz igazán.

<Vissza>

 
Az oldalon található írások és képanyagok Szerzői jogvédelem alatt állnak! Azok másolása, sokszorosítása  a szerző engedélyéhez kötött!
 
 
 © Veresegyház 2007-2014. ~ Minden jog fenntartva! Az oldalt a szerző készíti! ~ e-mail: valoczyszilvia @ t-online pont hu  ~  2014. február 28.
 

Veresegyház költő veresegyházi költő Válóczy Szilvia Veresegyház költő Veresegyház Válóczy Szilvia költő Veresegyház veresi költő Válóczy Szilvia