Válóczy Szilvia: Kötelék
magyar_zaszlo
HANGOS VERSEK
saját előadásban
Kötelék
 
Tartod Magad…
Úgy gyűlölöm ezt!
Már előre megírom
Minden gondolatod,
S aztán mondhatod
Mennyire nehéz megértened,
S elfogadnod,
Hogy Isten odaadott
Neked.
Nem kérem, hogy szeress,
Nem kérek semmit!
Nem kérem, hogy megérts,
Az oly lehetetlen…
És ne törődj azzal,
Ha Angyal köntösöm
Együtt ragyog a Nappal.
Nem vakíthat meg,
Hisz Te kelted a reggelt,
S árnyékod húzza feszületét
A magába forduló éjszakára.
Csapzott lelkem magánya
Lábaid előtt térdepel,
Mert a kötelék úgy szorít…
Nem enged el
Sohasem.
 
<Vissza>
 
Az oldalon található írások és képanyagok Szerzői jogvédelem alatt állnak! Azok másolása, sokszorosítása  a szerző engedélyéhez kötött!
 
 
 © Veresegyház 2007-2014. ~ Minden jog fenntartva! Az oldalt a szerző készíti! ~ e-mail: valoczyszilvia @ t-online pont hu  ~  2014. február 28.
 

Veresegyház költő veresegyházi költő Válóczy Szilvia Veresegyház költő Veresegyház Válóczy Szilvia költő Veresegyház veresi költő Válóczy Szilvia