Válóczy Szilvia: Lomha Duna partján

saját előadásban

Lomha Duna partján

Lomha Duna ágában

hűs hullámok ülnek,

köves part szélében

csobogók terülnek.

Csendes föld nyomán

fénnyel fest a nap,

szikrázó idejében

víg melegséget ad.

Szeptember havában jár

az év ódon kereke,

még mindig zöld a táj,

de már őszülni szeretne.

Szeretne még más is

boldogságban járni,

szeretne kettő szív

egymásra rátalálni.

Lomha Duna mellett

kellemes a pillanat,

ölelkező pár között

szelídség, s csók fakad.

Úgy szeretik egymást,

akár kék folyó a partját,

soha nem engednék el

egymás ölelő karját.

Lomha Duna partján

lemenőben már a nap,

lépésre kél a sétány

az idő már hallgatag.

A lassan folyt csobogás is

búcsút int a mának,

közel az est magánya,

ágyat vetett magának.

Lomha Duna ágában

sötétben alszik a part,

a szenderült táj, s az ég

végül magára maradt.

Veresegyház, 2012. október 6.

Az oldalon található írások és képanyagok Szerzői jogvédelem alatt állnak! Azok másolása, sokszorosítása a szerző engedélyéhez kötött!


© Veresegyház 2007-2014. ~ Minden jog fenntartva! Az oldalt a szerző készíti! ~ e-mail: valoczyszilvia @ t-online pont hu ~ 2014. február 28.

	Veresegyház költő veresegyházi költő Válóczy Szilvia Veresegyház költő Veresegyház Válóczy Szilvia költő Veresegyház veresi költő Válóczy Szilvia