Válóczy Szilvia: Mosolyok közt

HANGOS VERSEK

saját előadásban

Válóczy Szilvia: Mosolyok közt

Furcsa, de ma a Hold különösképpen hatott rám. Már nem éreztem magam egyedül, velem volt a pici lányom, velem voltak a felhők, a nap, a csodálatosan smaragd színű erdő, az algás tavammal és a benne úszó fiatal récékkel. Dél volt, s mindez úgy hatotta át szívem, mint a legédesebb szerelem. Leánykám elaludt a kis kocsiban, én pedig a nyugalom áldott szépségét szívtam magamba. Angyalok szárnyait láttam suhanni a magas kékségben, kikacagtak, amiért én csak földi vagyok, de semmiben sem más, mint az égiek. Vágyra járt a képzelet és szívem kinyílt, mint az a rózsa, amiért folyton áhítozom. Boldogság. Bennünk létezik, csak néha olyan mélyen, mint füves földben a legkérgesebb ódoni fa gyökere. De új hajtás fakadt, mi begyógyítja a múlt sebeit és köddé tesz minden fájdalmat, mi valaha birtokolt.

Az oldalon található írások és képanyagok Szerzői jogvédelem alatt állnak! Azok másolása, sokszorosítása a szerző engedélyéhez kötött!


© Veresegyház 2007-2014. ~ Minden jog fenntartva! Az oldalt a szerző készíti! ~ e-mail: valoczyszilvia @ t-online pont hu ~ 2014. február 28.

	Veresegyház költő veresegyházi költő Válóczy Szilvia Veresegyház költő Veresegyház Válóczy Szilvia költő Veresegyház veresi költő Válóczy Szilvia