Válóczy Szilvia: Párbeszéd önmagammal

HANGOS VERSEK

saját előadásban

Párbeszéd önmagammal

Légy következetes!
Magammal szemben?
Tanulj! Tanulj! Tanulj!
Minden hibádból okulj…
Nemrég még az volt eszemben,
Hogy újra csak én vesztettem…

Megváltozott a világ,
Mióta nekem sem vagy…
Létezel, mégis másnak vagy az
Mi? Az egész hatalmas, nagy…
Világom! Világom! Világom!
Megszáradt már minden virágom…

Miért sírsz folyton?
Mert megfojt az elfojtott folyamat…
Lebénította minden tagomat.
Azt hittem, marad az alkonyat.
Örülj! Örülj! Örülj! Minek?
Majd újra eljön a pirkadat…

És fájni fog? Nagyon?
Dehogy! Ha magadban hagyod,
Jó mélyre rakod… Akkor élhetek?
Nem öl meg minden egyes képzetet,
Mely hitt, követett mindent…?
Hisz ígért! Ígért! Ígért!
Hogy szeret! Szeret! Szeret!

S most mégis rajtam nevet…
Ki tudja miért? Nem mondta.
Az életet oly könnyedén felfogja,
Mint a mezőre szálló egek foglya,
Repülve élhet igazán…
Mondta! Mondta! Mondta!
Egyszer elhagy… Tudta…

Az oldalon található írások és képanyagok Szerzői jogvédelem alatt állnak! Azok másolása, sokszorosítása a szerző engedélyéhez kötött!


© Veresegyház 2007-2014. ~ Minden jog fenntartva! Az oldalt a szerző készíti! ~ e-mail: valoczyszilvia @ t-online pont hu ~ 2014. február 28.

	Veresegyház költő veresegyházi költő Válóczy Szilvia Veresegyház költő Veresegyház Válóczy Szilvia költő Veresegyház veresi költő Válóczy Szilvia